+36-30-856-5879 info@viragzoom.hu
Nyári művészetterápiás gyakorlatok

Nyári művészetterápiás gyakorlatok

Nyári művészetterápiás gyakorlatok:

„A nyári hónapok lelki üzenetének az alkotás folyamatában történő átélése lehetőséget ad ahhoz, hogy visszatérjünk az embert és az univerzumot is felépítő négy elemhez, s megpróbáljuk őket magunkban újra felfedezni.”

Antalfai Márta

Mese:

Jól megvilágítja a nyár témáit, a következő mese és legyen itt a kedvenc befejezésem is.

Aiszóposz: A tücsök és a hangya

Hideg tél volt, és vihar zúdult le az Olümposzról. De a hangya sok gabonát hordott össze még aratás idején, és elraktározta a házában. A tücsök meg egy lyukba bújt, s majd meghalt az éhségtől és a nagy hidegtől sanyargatva. A hangyához könyörgött hát: adjon neki az élelemből, hadd egyen egy kis búzát, s ő is életben maradna. A hangya viszont így szólt hozzá: „Hát hol voltál a nyáron? Miért nem gyűjtöttél élelmet az aratáskor?” „Énekeltem és gyönyörködtettem a vándorokat” – felelte a tücsök. A hangya nagy nevetéssel felelte erre: „Hát akkor télen meg táncolj.”

Meg is fagyna szegény pára, pereg rá a hópehely, de egy hangya arra járva megtalálja s megsajnálja: Jut neki a bolyban hely! Egész nyáron csak zenéltem, bántam is én, mi lesz télen. Tücsök arcán szégyen ég. De a hangyák vigasztalják, cirógatják, biztatgatják, „Adósaid vagyunk rég. A te nótád nekünk is szólt! Gyantázd meg hát azt a vonót s idézd fel a régi nyarat!”

művészetterápia

Te mit gondolsz?

Mit gondolsz a hangyáról és a tücsökről?

Benned milyen hangya és tücsök él?

Hogyan támogatják egymást?

Akvarell:

Akvarell festmény, belső inspiráció alapján: Bennünk hullámzó víz címmel

Elgondolkodtató, megbeszélhető nyári kérdések:

Mennyire tudok megnyílni?

Hogyan tudom mind azt, ami belül van a külső világban megjeleníteni?

Mi az, ami most belefér és tényleg (magam/magunk miatt) szeretném?

Mennyire tudok elfogadó lenni, önmagammal és másokkal?

Hogyan tudom az érzelmeket megélni?

Hogyan tudom, nekem megfelelően beengedi az energiát, ami feltölt?

Hogyan tudom az életörömöt megélni?

nyaralunk
Felhasznált irodalom

Antalfai Márta (2016): Alkotás és kibontakozás, Lélekben Otthon Alapítvány

https://zsolt51.blog.hu/2010/05/21/a_tucsok_es_a_hangya_variaciok

Várlak

Alkoss

Ha érdeklődsz a művészetterápia iránt, csatlakozz valamelyik csoportomhoz

Alkoss

Lépj velem kapcsolatba

Hurrá nyaralunk 2. rész

Hurrá nyaralunk 2. rész

Hurrá nyaralunk! – vagy nem? 2.rész

A nyaralás különleges időszak, a nehézségeivel és örömeivel együtt. Más helyzet, ahol mi is egy kicsit mások vagyunk.

Szabadabbnak érezzük magunkat, megélhetjük a felfedezés örömét, serkenti a problémamegoldó képességünket. Az utazás formálja a személyiséget és támogatja a mentális egészségünket is és sokszor a legjobb történeteink forrása.

Mi van, amikor az utazás nem fér bele, vagy nem is vágyunk rá?

Anyagi korlátok esetén lehet, hogy van egynapos, hétvégi, olcsóbb, közelebbi, kreatívabb verzió. Lehet, hogy érdemes átkeretezni, lehet, hogy valami más lesz kevésbé fontos. Figyelembe véve, hogy az utazás minden pozitív hatása ellenére, nem létszükséglet, valószínűleg minden alakommal mérlegelés tárgya. Valamint nem mindenki szeret utazni, vagy nyáron utazni. Nagyon jól érezheti bárki magát egy park vagy a kert hűvösebb zugában egy jó könyvvel a kezében, és szemlélődve is. Utazás nélkül is lehet tartalmas és feltöltő a nyár, ha tudjuk, mit szeretünk, és találunk rá megoldást. Kertészkedés, közös főzés, filmnézés, játék, piknik a barátokkal, vagy séta az erdőben, a városban, remek program lehetőség.

Számtalan módon élhetünk át új élményeket, ami aztán tovább színesíti az önmagunkról alkotott képet is. Új művészeti tevékenységet is kipróbálhatunk, így kreatív módon eltehetjük a nyarat, akár saját festményben, egyedi fotókban.

utazás egyedül

Hurrá nyaralunk!

Jó, de hogyan?

Amikor döntöttünk: utazunk…

Utazás egyedül?

Érdemes átgondolni a lehetőségeket, számos érvünk és ellenérvünk lehet az egyedüli nyaralás mellett. Célszerű alaposan felkészülni, mivel biztosan csak magunkra számíthatunk, praktikus akár több tervet készíteni és rugalmasan kezelni.

Viszont a legjobb benne, hogy tökéletesen személyre szabható, hiszen senkihez sem kell alkalmazkodni. Azzal és annyi időt tölthetünk, amennyit épp szeretnénk, fejleszthetjük önismertünket, próbálgathatjuk saját tempónkat, tágíthatjuk a látásmódunkat, miközben élményekkel gazdagodunk.

páros nyaralás

Közös nyaralás

Párokat a közös nyaralás vagy jobban összehozza, vagy még több konfliktusnak ad teret. A folyamatosan együtt töltött idő, a már meglévő problémákat, feszültségeket, különbözőségeket felerősítheti. Az egész évben szőnyeg alá söpört ügyeket előhozhatják az utazással járó nehézségek is. Ugyanakkor a közös megküzdés, a közös élmények tovább erősítik a kapcsolatot. A rutinszerű szerepek háttérbe kerülnek, így visszatérhetünk egyéniségünkhöz. Pihenéssel és élményekkel töltött közös időtöltés alatt, új dolgokat tudhatunk meg a párunkról, jobban megismerhetjük egymást. Jobban tudunk egymásra figyelni, így nem csak a gyakorlati dolgok megbeszélésére jut idő, hanem arra is, hogy hogyan érezzük magunkat, mi történik valójában az életben.

A közös élmények, spontán, izgalmas helyzetek felpezsdítik az érdeklődést, a szenvedélyt. Elmélyülnek az egymás iránti érzések, átélhetjük az intimitás valódi érzését. Ahogy egyre nyitottabbá válunk, ráhangolódunk egymás érzéseire, a társunk iránti vonzalmunk felélénkül. Ez az érzelmi és viselkedésbeli változás támogatja a szexuális élet megőrzését, sőt a spontaneitás, felpezsdíti és élénkíti… még otthon is. Van idő igazán együtt lenni, új közös kalandokat átélni.

A jól sikerült közös nyaralás a harmonikus, családi élethez is hozzájárul. A közösen, együtt töltött idő erősíti a házasságot, családi kapcsolatokat, fokozza az összetartást, mely fontos erőforrásunk az életben.

nyaralunk

Családi vakáció

Családi vakáció, régóta a vígjátékok kedvelt témája. Mindannyian a legjobbakat kívánjuk együtt megélni, de gyakran a stressz, és az a nyomás, hogy minden pillanatban jó érezzük magunkat, épp ellenkező hatású lehet. A közösen töltött időben, arra érdemes összpontosítani, hogy felfedezzük azokat a tevékenységeket és érdeklődési köröket, amelyek valóban közösek, amiben mi is jól érezzük magunkat, és egyben a gyerekek vágyainak és szükségleteinek is megfelel.

Ha a szülő jól érzi magát, természetes lelkesedése kihat a körülötte lévőkre, a gyerekek megérzik, hogy szülők jól érzik magukat önmagukban, és ők is bele lazulhatnak a jó érzéseikbe. A gyereknek hasznos az is, ha boldognak látják párként is a szüleiket, és örömüket lelik egymás társaságában, ez megvalósítható akár egy családi séta vagy vacsora közben is.

nyaralás

Utazás kisgyerekkel

Többször felmerül a kérdés, érdemes babával, kisgyerekkel utazni? Úgysem emlékszik később rá. Ez részben igaz. Lehet, hogy pontos emlékek nem maradnak meg, viszont az érzés, hogy milyen jó volt együtt, tudat alatt megmarad. Sőt segíti az újdonságokkal és az otthonon kívüli helyzetekben is megküzdést, fejleszti a rezilienciát. Talán csak annyi marad meg, hogy minden más volt, új, és mégis, minden jó, biztonságos és derűs. Kisgyerekkel nyaralni nem egyszerű, számos probléma adódhat, sok alkalmazkodással jár, a megszokott napirend felborul, ezért, aki nem szeretne menni, csak azért mert mások mennek, vagy, mert nyár van, nem érdemes erőltetni, jobb inkább mérlegelni. Tehát a kisgyereknek úgy a legjobb nyaralás, ahogy a szülei jól érzik magukat.

Később, a gyerekekkel a nyaralások emlékét anekdotákkal, fényképekkel, emléktárgyakkal felidézve beszélhetünk arról, milyen nehézségekkel küzdöttünk meg együtt, milyen vidáman telt az idő. Néhány talán számunkra nem is lényeges rész marad meg a legjobban, mondjuk, „amikor a Balaton parton együtt ettük a kukoricát, milyen csodás volt”.

Saját gyerekkorunkból, korábbi utazásainkból is felidézhetjük ezeket az emlékezetes pillanatokat, közben felismerhetjük, milyen fontos, és jól használható erőforrásaink származnak ezekből az élményekből.

családi vakáció

Csoportos nyaralás

Több résztvevős nyaralás esetén – családtagokkal, barátokkal – érdemes előre megtervezni az utazást, azonban teret is hagyni egy-egy rögtönzött lehetőségre, szemlélődésre, pihenésre. Ne szervezzük túl! Barátokkal felfedezni a világot – bár több alkalmazkodást, egyeztetést igényel, – nagyon kellemes, támogató, szórakoztató lehet. Társakkal utazni azért is jó, mert azonnal megbeszélhetjük, tágíthatjuk az élményeket. Fontos, hogy vegyük figyelembe mindenki érdekeit és vágyait. A résztvevők között, lehet, aki inkább aktív vagy passzív nyaralást kedveli, különböző lehet a korosztály, az igény, az érdeklődés, habitus, tempó. Ha tudjuk ezeket előre, közös tervezéssel könnyebben összeegyeztethető a jó nyaralás. Ha azt se tudjuk, valójában mit akarunk, csalódottan térhetünk haza. Jó, ha mindenki ismeri az igényeit, vágyait és jól meg tudja fogalmazni. Ebben is sokat segíthetnek művészetterápiás és más típusú önismereti módszerek.

A jól sikerült nyár illetve nyaralás után a jóllét szintünk általánosan magasabbá válik. Közösen átélt új élmények megtartják, és még jobbá tehetik a kapcsolatok minőségét.

Nyáron gyűjtött muníció

Csíkszentmihályi szerint: A kreatív egyének – látszólag – képesek figyelmen kívül hagyni a környezetüket, a legnehezebb körülmények között is dolgoznak, művészek, tudósok, költők, lepusztult helyeken, fagyoskodva, kényelmetlen helyzetekben alkotnak, tudomást se véve a körülményekről. Valóságban a megfelelő miliő több szempontból is fontos. A kreatív egyének azokra a helyekre igyekeznek, ahol a fontos dolgok történnek. Azzal a céllal keresnek fel gyönyörű természeti helyeket, hogy ihletet nyerjenek. Jól sikerült nyári élményeket eltehetjük magunknak, így további jótékony hatását élvezhetjük. Legkézenfekvőbb a fotózás, és az emléktárgyak elhelyezése a lakásunkban, ezen kívül lementhetjük az ott hallott zenét, rajzolhatunk, montázst készíthetünk, csak a képzelet szab határt. Remek inspirációt adnak további beszélgetésekre.

A nyári élmények később alkotásban és önismeretben is megjelennek, így tovább, pozitív spirálként támogatja énünk épülését, jóllétünket.

Várlak

Alkoss

Ha érdeklődsz a művészetterápia iránt, csatlakozz valamelyik csoportomhoz

Alkoss

Lépj velem kapcsolatba

Fáj elveszíteni a biztonságérzetet

Fáj elveszíteni a biztonságérzetet

Fáj elveszíteni annak a bizonyosságát, amiről azt gondoltuk nem történhet meg…

A háborús helyzet kapcsán, ha gyászhoz hasonló érzést élsz meg, az teljesen normális. Veszteség ér mindenkit valamilyen módon.

Olyan esemény történt, ami változást hozott, az eddig kiszámítható, megváltozott. Az is normális, ha igyekszel elhatárolódni, ha dühös, bizonytalan vagy. A biztonság fontos alap, gondoljunk csak a Maslow piramis szintjeire. Alapvető szükségletünk, hogy biztonságban érezzük magunkat otthonunkban, a kisebb és nagyobb közösségeinkben is.

Biztonság alap szükséglet

A biztonságérzet nem csak fizikai értelemben vett biztonság, hanem lehet más is mondjuk, érzelmi, kapcsolati, identitás, egzisztenciális, gazdasági vagy akár környezeti. A fenyegetettség restimulálhat régebbi feldolgozatlan veszteségeket. Ilyen például: gyerekkorban a szülők válása, megcsalás, párkapcsolat elvesztése, támogató kapcsolat megszűnése, betegség, lopás, más bűncselekmény, szabadság elvesztése, nehéz anyagi helyzet megélése, számos veszteség lehet még, amit nagyon sokan megéltek, akár most az elmúlt pár évben.

Valami, amiről azt gondoltuk nem történhet meg, megtörténik.

Halmozódás

Mivel a háború, már a válságra és az elhúzódó pandémiára rakódik, tovább nehezíti az egyébként már önmagában nehéz helyzetet. Meddig tart, mi lesz, mikor lesz vége? Nem tudható. Ezáltal megjelenő bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, természetes, hogy rosszul érint bennünket. Negatív érzések jelennek meg. Mindenki saját egyedi módján van jelen a helyzetben, bármilyen megjelenő érzés érvényes.

Reziliencia

Mitől jobb?

Belső erő

Ezekről az érzésekről biztonságos körökben érdemes beszélni, mint a család, barátok, megfelelő csoportok. Jó egymást meghallgatni, tudni, hogy vannak akik megértenek, akikkel egymást tudjuk támogatni.

Felismerhetjük, hogy a vírus helyzetben tanult megküzdési stratégiák közül több most újra hasznunkra válhat. Ez a nehézség megedzett minket, számos új képességünk is lett. Még páran élnek idős emberek, akik megélték a háborút, odafigyelve rájuk, ha beszélnének arról ami volt, meg lehet kérdezni tőlük azt is, hogy, hogyan élték túl? Mi segítette őket? Hogyan tudtak másokon segíteni? Végig gondolható már nem élő felmenők története férfiaké és nőké is, hogy mi volt a túlélésük kulcsa?

Mik azok, a hasznos képességek, amit transzgenerációsan tovább örökítettek? Segít minket bármilyen módszer, amivel az erőforrásainkat térképezzük fel. Korábbi tapasztalataink, ami által a személyes reziliencia fejlődött. Erőt ad, ha tudjuk mihez nyúlhatunk.

reziliencia

Aktív cselekvés

Mindenkinek mástól lehet jobb. Az is segít, ha aktívan részt tudunk venni, hozzá tudunk járulni karitatív tevékenységhez. Jó látni az összefogás erejét, pár nap alatt mire képesek az emberek.

Bármi olyan aktív tevékenység jó, amire van ráhatásunk, mondjuk rendet rakni az íróasztalon, befejezni egy rég halogatott dolgot, vagy szakmánk, képességeink, tudásunk révén tenni valami jót.

Gyerekeket úgy védjük meg, ha beszélgetünk

Ne előttük beszéljük ki a nehéz érzéseket, ezt hagyjuk a felnőtt körökben. Ne velük nézzünk híradót. Szűrjük meg a tartalmakat. Tudni fog róla, kisebb gyerek is, ezért igazán az a fontos, hogy mellette

legyünk, beszélgessünk. Mi itt, most biztonságban vagyunk, ezt közvetítsük a gyerekek felé. A gyerekeknek a felnőtt hozzátartozók az érzelmi tartályai, ami a fejlődéssel egyre inkább birtokukba kerül. Tudják meg az otthon biztonságában, nem túldramatizáltan, mi zajlik egy másik országban, úgyhogy nekik érthető legyen, figyelve, hogy ne legyen sok. Kicsiknek nincs tudásuk a háborúról, lehet, hogy egy pár mondat elég, ha nem foglalkoztatja. Inkább engedjük, hogy kérdezzen, ha akar. Elmondhatjuk a felmenők történeteit, amikor ugyan nehéz volt, de mégis sikerrel jártak. Mi együtt vagyunk, együtt megoldjuk. Számos értékes podcast, cikk, meseajánlás, van a témában korosztályonként is, ha a gyerekek kérdeznek, érdemes tájékozódni mivel segítünk.

reziliencia

Belső határok

A biztonságot a gyerekek a családtól, a körülöttük levő felnőttektől, és a napi rutinok állandóságától kapják meg. Ez a felnőtteknek is fontos, hogy a dolgok továbbra is ugyan úgy működjenek. A határokról szól a háború, a mi belső határainkról is. Kizárni teljesen nem lehet, fontos, hogy információnk legyen, viszont túlzottan beengedni, folyamatosan híreket és teóriákat olvasni sem jó. Legyünk tudatos médiafogyasztók, most talán fontosabb, mint eddig. Érdemes határt húzni, és ezt rugalmasan kezelni. Segíthet a megszokott napi rutin megtartása mellet a nyugalom megőrzésben, bármi ami meggyőződésből jön, ima, meditáció, mindfulness, olvasás, tánc, sport, séta a természetben stb.. Maradjunk egyensúlyban.

reziliencia

Jó közösségben, jól lenni

Akármi várható a legértékesebb számunkra, ha jól vagyunk, így tudunk adni és kapni támogatást a leghatékonyabban. Most amikor bizonyos dolgokra semmilyen ráhatással nem rendelkezünk, az emberi kapcsolataink a legfontosabb kapaszkodóink. A közösség ereje megtart. Együtt vagyunk, együtt megoldjuk. Legyen béke velünk!

Várlak

Alkoss

Ha érdeklődsz a művészetterápia iránt, csatlakozz valamelyik csoportomhoz

Alkoss

Lépj velem kapcsolatba

Anya vagy, nem vagy egyedül 3. rész

Anya vagy, nem vagy egyedül 3. rész

Anya vagy, nem vagy egyedül, 3. rész

Varázseszközeid

Új helyzetben mi a leghasznosabb eszközünk? Az önismeret és a rugalmas gondolkodás. Hasznos természetesen más is, például, az előzetes tudás, pénz, társak, külső körülmények, tapasztalatok. Kalandos úton, mint az Anyaság elég sok hasznos eszközt találsz a „táskádban”, ha ismered az erőforrásaidat, tisztában vagy vele, mihez tudsz nyúlni, könnyedén, örömmel haladhatsz. Az iskolában nem tanítanak önismeretet, ezt az életben lehet megszerezni. Hagyományos tapasztalás mellett önismereti csoportokban gyorsabban és kényelmesebben elérhető bárki számára. Biztonságos kis körben célirányosan végig nézheted a „táskád” tartalmát, így az éltben is reálisan és magabiztosan használhatod az erőforrásaidat. A kreatív eszközök nem „csak” segítenek az erőforrásaid felfedezésében, hanem egy újfajta gondolkodásmódot is adnak, új eszközöket szerezhetsz a „táskádba”, amitől új, kreatív, rugalmas megoldásaid lesznek, könnyebben találod meg jó irányt. Eszközeid, azok a mondatok, rajzok, mozdulatok, amik lehet, hogy épp nem is sikerülnek úgy, ahogy tervezted, de a művészetterápia lénye nem is ez, hanem az a folyamat, ami benned zajlik és hozzásegít a jólléthez. Csoportban nem kell megfelelni, viselkedni, maszkot viselni, hanem szabadon, természetesen kifejezheted magad, ez vezet el önmagadhoz és a kapcsolataid legjobb megéléséhez. Varázseszközeid felfedezésében általam válogatott, aktuálisan a legmegfelelőbb módszerek és támogató társak is segítenek.

Reziliencia

Új kommunikációs tér

A baba születésével egy úgy helyzet alakul ki, megváltoznak a körülmények, kibillen a kapcsolati egyensúly, ez által megváltozik a családtagok és a tágabb környezet közötti együttműködés, és ez az új helyzet, újfaja kommunikációt is igényel. Az átalakulás megtörténik, megoldandó feladatokkal jár.

reziliencia
reziliencia

Anyaverseny

Anyaversenyben nincs győztes. A verseny mehet a tökéletesebb, a nehezebb sorsú, a mártírabb stb. címért, ami reméltet egy kis elégedettség és elismerés látszatot. Valóságban elválaszt, frusztrációt kelt. Anyaság a legnagyobb elítélés generátor helyzet. Ismerjük a tipikus, ellentétpárokat a „mindegy mit csinálsz az nem lesz jó” A „társadalom” jogosulnak érzi magát, hogy megvédje a gyereket és ezért szinte kötelező megmondani az anyának a tutit, jól kioktatni. Előző generációban élte ez a virágkorát. Ma is megnehezíti az anyák életét, több csatornán érkezik és többféle apróság is rossz érzéseket okozhat.

Az anyaság új helyzet, folyamatosan változó, itt mindig valami új képessége lesz a babának és az anyának, ebben a változásban, pláne amikor épp valami eddig ismeretlen dolog kerül elő, nagyon könnyen ellehet bizonytalanítani, és ezzel az anyák önbizalmát aláásni. Megingani természetes, támogató közösséggel, önismerettel, rugalmassággal, hamar túllehet lendülni, megoldást találni, és visszatérni az egyensúlyhoz.

reziliencia

Ami jó

Befelé érdemes figyelni ilyen kérdésekben, neked és a gyerekednek, jó? Lépj kicsit hátrébb, nézd meg újra, neked és a gyerekednek jó? Tágíthatod, hogy a szűkebb, tágabb környezetednek jó? Ha igen, akkor nincs más kérdés. Ha valakinek nem jó egy-egy helyzet, akkor érdemes, megbízható forrásból tájékozódni: szakemberektől, biztonságos anyaközösségben, kompetens ismerőstől. Ami jól megy, osszuk meg bártan ilyen körökben, legyünk büszkék az anyaságunkra, többek között ettől is jó anyának lenni. Támogatólag elmesélve ami jól megy, másoknak ötleteket adhat, megnyugtató és erőt adó.

Modern Őserő

A mindennapok során az anyák gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, ahol semmi sem jó, tehetetlenek, nyomasztják őket, méltatlanul bánnak velük. A helyzetből nem tud elfutni és más megszokott stressz levezetés is elérhetetlen. A problémák csak sokasodnak, a kimerültség fokozódik, és nincs valódi megértő közeg.

Anya vagy, de nem vagy egyedül! A társas támogatás a mai modern világunkban ugyanazt az őserőt biztosítja mint mindig. Az anyaság jobb megélésében nagy segítség egy művészetterápiás csoport és az egyéni konzultáció!

Ha anya jól van, mindenki jól van! Tedd első helyre a jólléted!

Várlak

Alkoss

Ha érdeklődsz a művészetterápia iránt, csatlakozz valamelyik csoportomhoz

Alkoss

Lépj velem kapcsolatba

Anya vagy, nem vagy egyedül! 2. rész

Anya vagy, nem vagy egyedül! 2. rész

Anya vagy, nem vagy egyedül, 2. rész

Elszigetelve

Természeti népeknél megfigyelhető, hogy a gyerekek egy közösségbe születnek bele, az anyákon kívül idősebb és fiatalabb nők együttműködésével telnek a napok. A babákról való gondoskodás sok ember között oszlik meg, a kicsiket nem csak a saját anyjuk fogja, jár kézről kézre. Az anyák folyamatosan társaságban vannak, a feladatokat együtt oldja meg a közösség.

Ehhez képest a modern világunkban sokszor egész nap szinte egyedül van az anya a gyerekével vagy gyerekeivel. Amikor van is segítség, akkor is sok a feladat. A kicsire folyamatosan figyelni kell és ezzel párhuzamosan végezni mást, az osztott figyelem nagyon kimerítő. A háztartási munka velejárója, hogy nem lehet végezni vele sose, és még anyagi vagy más megbecsülést sem hoz (eleget), ez az önbecsülésre is kihat.

Reziliencia

Találó a vicc, hogy:

Folyton termő szennyesem és mosogatóm, cserélném hasonló tulajdonságú pénztárcára…

Kevés alvás

Az éjszakai pihenés sem elegendő a legtöbb Édesanyánál. Van pár mintagyerek alvás szempontjából, de inkább az a jellemző, hogy a gyerekeknek meg kell tanulni aludni, ez teljesen egyéni, általában hosszabb folyamat. Anyák többségénél az alváshiány az anyaság velejárója, és nem csak az újszülötteknél, ovisok vagy akár kamasz gyerekek szülei is érintettek. A rossz alvás minőség, főleg amikor hosszan tart, a személyiségre és az egészségre nagyon káros hatású. Romlik a koncentráció, a memória, táplálkozási zavarokat, elhízást, hormon problémákat okozhat, a szív és érrendszerre is kihat. Az alvás összefüggésbe hozható a hangulattal és az energia szinttel is.

Az alvás zavar csökkenti az alkalmazkodó képességet, ingerlékenységet okoz, állandó fáradtságérzet, lelombozottság jellemzi és pszichés problémákat okozhat. Azt tapasztalom, hogy amikor már nem kell a babához kelni akkor is felébred az Anyuka, mert megszokta vagy a napi stressz éjszaka felébreszti. Késő fekvés is gyakori, mert este van az a nyugalmas időszak, amikor el lehet intézni azt, amire nappal nem maradt idő. A szülők hajlamosak alábecsülni, a megfelelő alvás jelentőségét. Társadalmi nyomás is arra terel, hogy „minél több mindent csinálj”, ebben a versengésben arra nem lehet büszke egy Anya, hogy eleget alszik. Ennek ellenére, és a tények ellenére, hogy valamikor meg kell csinálni a dolgokat, aki állandóan fáradt nem túl hatékony és nem is jó társaság. Élvezzen prioritást a napi egyéni igénynek megfelelő, úgy kb. 7-9 óra alvás és pihenés is.

reziliencia
reziliencia

Anyai erő

Az Anyák nem szeretnek panaszkodni, talán mert úgy érzik nem méltó a helyzethez, és úgysem kapnak támogatást. A problémákat sokszor inkább elnyomják magukban is. Pedig a megoldásban az segít, ha egy biztonságos értő támogató körben ki lehet mondani, akár már ez is felszabadító lehet. Az Anyák ösztönösen tuják általában, hogy mit kell tenni. Tanács, kioktatás, hasonlítgatás, közöny, bagatellizálás haszontalan. Empátia és valódi segítség jön jól. Érdemes inkább megkérdezni őket, hogy „miben segíthetek?”. Sokszor elég egy mondat, csak egy őszinte, „hú, ez tényleg nehéz”, „ez érthető”. Akkor érezheti, hogy egy hős, minden anya hős. Igen, így van, nem egyszerű, de megcsináljuk, és csináljuk tovább, örömmel. Ez az anyák saját erejét szabadítja fel.

reziliencia
reziliencia

Elkülönülés

Régebben volt egy típusú életút, amiben az együtt felnövő lányok később hasonló időben lettek anyák, megmaradt a támogató közösség. Ma már hatalmas a szórás, húszas évei előtt és bőven negyven fölött is vállnak gyereket a nők. Van, akinek már van baba, míg a másik építi a karrierét, majd mire már nagyobbak a gyerekek elmegy dolgozni és barátnőnek lesz babája. Nem ritka, hogy egy korú barátnők közül valaki nem is akar gyereket, a másik épp szül, a harmadik meg Nagyi lett. Rengeteg régi kapcsolat megszűnik vagy eltűnik belőle a valódi őszinte egymás megértése. A különböző élethelyzetek régi barátságokat is padlóra küldhetnek, egyszerűen más a téma, más az időbeosztás, más a valóság. Új barátokat találni szerencse kérdése is. Nem csoda, hogy az anyák körében magas arányú a levert hangulat, magányérzet és a depresszió is. Emellett még bűntudat is megjelenhet a magányérzet miatt.

Összekapcsolódás

Azt is látom, hogy a sorsközösség összehozza a nőket, mindegy ki hány éves, együtt jól megtudjuk oldani, jó együtt lenni, még a hasonló beállítottságú Nagymamák is élvezik ezt a típusú társaságot. Amikor helyreáll a másokkal való kapcsolat érzése, az egész élettel könnyebb kapcsolódni. Minden embernek fontos, hogy hallják, lássák és szeressék.

Folytatás következik…

reziliencia
reziliencia

Várlak

Alkoss

Ha érdeklődsz a művészetterápia iránt, csatlakozz valamelyik csoportomhoz

Alkoss

Lépj velem kapcsolatba

Anya vagy, nem vagy egyedül! 1. rész

Anya vagy, nem vagy egyedül! 1. rész

Anya vagy, nem vagy egyedül

Közösségi Őserő

Boldizsár Ildikótól hallottam, hogy a homo sapiens úgy tudott túlélni és Föld urává lenni, hogy rendelkezett a történetmondás képességével. Újszerűen gondolkodott, megértette azt, amivel találkozott és tovább tudta adni, pl. azt, hogy mi ehető, mit kell tenni baj esetén, hogyan védjék meg magukat. Mégis mi volt a legjelentősebb evolúciós előny? A legfontosabb előny a társas kapcsolódás volt, a figyelem, a közösség, közös tudás, közösségi erő. Az információ átadást és megőrzést a barlangrajzok segítették, a közösségi eseményeknek védelmi célja is volt. Ezek az ősi tevékenységek hasonlóak, mint a mai művészetterápia.

Közösségben lenni, alkotni jó, segít jobb Édesanyává válni, jól megélni az Anyaságot úgy, hogy közben fontos teret kap az is, hogy milyen más szerepeink vannak. Ezeket, hogyan tudjuk jól működtetni, megélni. Olyan kérdésekre kapunk választ, mint: Hogyan lehetek egyszerre pl. jó Anya, Feleség, Szervező, és bármi, ami fontos, úgy, hogy jól is érzem magam.

reziliencia
reziliencia

Női bölcsesség

Mivel az emberek történelem során folyamatosan közösségekben éltek, ez jelentette a túlélést, aki nehezebb helyzetben volt kisegítették, mindenki tudta, hogy számíthat a közösségre, ez evolúciósan kódolódott. A közösségben, az együtt levés és az együtt gondoskodás adta az erőt, nem kellett külön megküzdeni. Mindenkinek van olyan képessége, amiben nem túl jó, és van amiben nagyon jó.

Csoportban a gyengeségeink terén támogatást kapunk, az erősségeinkből pedig további erőt nyerünk. Anyák régebben nem voltak magukra hagyva, persze nem akarom túl idealizálni, nyilván ez sok alkalmazkodással is járt, és voltak, akik erkölcsi okokból vagy akár tévedésből is perifériára szorulhattak, de nem ez volt a jellemző, hanem az összetartás. A csoport érdeke legalább olyan fontos volt, vagy fontosabb, mint az egyéni érdek és ez hosszútávon rengeteg előnyt jelentett, egész életen át, a csoport minden tagjainak. Eddigi korokban példa nélküli a mostani jellemző nukleáris család modell, az elválasztottság, és ezt az utóbbi pár év eseményei még szélsőségesebb helyzetbe, teljes elszigetelődésbe sodorták a szűk családokat. Általános ma a kiszámíthatatlanság, állandósult a krónikus stressz, egy alattomos feszült állapot, az információk bizonytalansága, ezért nőtt bizalmatlanság is. Ma az anyák nem tudják megszerezni a tudást más anyáktól. Könyvekből, internetről főleg a gyerekek fejlődéséről, fizikai szükségleteinek kielégítéséről lehet tájékozódni, de a szülők érzelmi és lelki szükségleteiről már nem kapunk értékes ismereteket. A kialvatlanságra nem lehet felkészülni, a rengeteg érzésre ami megjelenik, nem láthatunk rá előre, milyenek leszünk mint férj és feleség miközben a nap nagy részében az anyaság és apaság, a család fenntartása a hangsúlyos, ezeket csak tapasztalni lehet.

Ebben segítettek régen a közösségek, voltak az anyák, azok anyái és így tovább, a női tudás birtokosai, és voltak, akik épp pár lépéssel jártak előrébb, és fiatalok is, ez teljes körű tudást adott. Régóta bevált bölcs iránymutatás, és mellette az aktuális helyzetre épülő friss praktikus megoldások, teljes tudásában éltek. Használták és egészítették ki az övékkel, hogy éljenek vele és tovább adják.

Folytatás következik…

Várlak

Alkoss

Ha érdeklődsz a művészetterápia iránt, csatlakozz valamelyik csoportomhoz

Alkoss

Lépj velem kapcsolatba

ingyenes-szakmai-konzultacio

You have Successfully Subscribed!