Mi a lelki békénk kulcsa? Reziliencia

A stressz reakció a barátunk, túlélést szolgáló mechanizmus, az életünk része. Tulajdonképpen, így segít nekünk a testünk. Selye szerint az élet sava-borsa. Energia löket, amikor az irányíthatatlan vagy irányíthatatlannak tűnő helyzetben keressük a megoldást, felkészít a hatékony cselekvésre, bátorságot ad. Az anyagi világ felé fordulunk, mondhatjuk, hogy materialisták leszünk, mivel maga a fizikai lét van veszélyben. Szűk fókusz kerül azokra a dolgokra, amik gyors, lehetőleg azonnali megoldást adnak, ami sokféle lehetőség feltérképezésével, váltott figyelemmel, és a lehető legtöbb mozgósított energiával párosul. A test is túlélő üzemmódba kerül. Szívverés felgyorsul, több vér pumpálódik a végtagokba és az agyba, a többi belső szervi funkciók lassulnak. A megküzdő energia optimalizálódik.

A testünk másrészről sérülékenyebbé válik, hiszen nem ugyan az szolgálja a gyors túlélést, mint a hosszú távú egészséget. Remek, amikor kerget a vad vagy épp vizsgázunk, amikor rendkívül hatékonyan megoldjuk a helyzeteket. Sőt ez a hatékonyság és magas energiaszint, sokszor gondoskodással is párosul, szívesen támogatunk számunkra fontos embereket is. Utána, amikor nyugalmasabbá válik a helyzet, újratöltődünk, újra egyensúlyi állapotba kerülünk. A stressz utáni állapot helyreállításban is segít a testünk.

Sok inger folyamatos készültségi állapotot eredményez, még adódhat egy krízis, valami nagyobb változás, életciklus váltás, új élethelyzet. Ilyenkor nehéz meditálni, pihenni, magunkért tevékenykedni. Regeneráció hiánya, kimerültséghez vezet. Ilyenkor nehéz meditálni, pihenni, regenerálódni. Aminek eredmény a kimerültség. Tisztulás, javítás, ellazulás lehetősége nélkül, rövidtávon kompenzálható a helyzet, viszont évek, évtizedek alatt betegségek, súlyproblémák, alvási gondok lehetnek. Erősödhet a félelem, a harag és a szorongás, hajlamosak lehetünk minden mást is rossz színben látni, ez lehangoltsághoz, mentális kimerüléshez, lelki zavarokhoz is vezethet. Megoldásként instant élményeket keresünk, amik bizonyos helyzetben adhatnak olyan löketet, ami kilendít és visszakerülünk a nekünk megfelelő állapotba, de ha sokszor van rá szükség, már nem célravezető, szokássá vállhat, függőséget is okozhat. Hosszú távú megoldások adnak igazi eredményt.

Stressz mennyisége

Stresszmentes élet, hogyan is lenne lehetséges? Főleg a mai felgyorsult világban?

Jó, ha tudjuk, hogy az unalom és a kellemes élmény, is lehet stressz. Az eustressz a szakirodalom szerint, még jó is. Ez a „jó” stressz, képessé tesz minket arra, hogy meg tudjunk felelni a minket érő kihívásoknak és elérjük céljainkat.

Mai hétköznapi szóhasználatban a stressz a mindennapi élet problémáit és az ezáltal okozott rossz közérzetet jelenti.

A „jó” stresszel ellentétes hatású a „rossz” stressz, vagyis distressz. Különösen káros a hosszan tartó distressz, ami csak fogyasztja az energiát, Tehát érdemes, azokat a distressz faktorokat, amikre hatásunk van, olyan szinten tartani, ami nekünk belefér.

Mi van azokkal a stressz hatásokkal amikre nincs hatásunk? A kulcs a stressz kezelésben van és abban, hogyan tekintünk a stresszre, így reziliensebbek lehetünk.

Hol a határ? Mindenkinek egyéni. Vannak a jelen helyzet szempontjából szerencsésesnek mondhatók. Mondjuk, akik introvertáltak, jól bírják, szeretnek minél többet csak otthon lenni, egészségesek, a környezetükben levők is, anyagilag jól állnak, a munkájuk megmaradt, vagy akár kedvezőbb lett. Van a nagy többség, akinek közepes vagy nagy stresszel járt az elmúlt időszak, és még kitudja hol van a vége. A megoldást önmagunkban találjuk.

Reziliencia – Lelki rugalmasságunk

Mi a reziliencia?

Általában nehéz helyzetekben, krízisek idején mutatkozik meg. Milyen gyorsan tudjuk visszanyerni az egyensúlyunkat és, hogyan éljük meg a nehézséget és milyen hatással van a továbbiakra. Ezt számos körülmény is befolyásolja. Az is, hogy mit gondolunk a változásról? Hogyan alkalmazkodunk? Mik a kész válaszaink? Fontos ismeretünk ilyenkor, hogy milyen erő forrásaink vannak, mire tudunk támaszkodni egy nehéz helyzetben. Ilyen erőforrás például: énerő, énidentitás, tudás, anyagi javak, kapcsolat, támogatókör, család, megküzdési stratégiák, kultúra, vallás, művészet, stabilitás, (preventív) egészégtudatosság.

Előfordulhat, hogy bizonyos kihívásokra reziliensebbek vagyunk, míg más kihívásban nem tudunk elég rugalmasak lenni. Az is fontos tényező, hogy mennyi tartalékunk van, minden viszonylatban. Van megtartó közösségünk? Lényeges az is, hogy  az eddigi kihívások, hogyan gyarapítottak. Hogyan formálták, erősítették a gyökereinket. Készek vagyunk a változás erőit beengedni, másszemmel nézni az életre és magunkra? A reziliencia egy dinamikusan változó folyamat, mi alakíthatjuk. 

ASSISI SZENT FERENC IMÁDSÁGA (RÉSZLET)

„Uram, adj türelmet, Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni, Adj bátorságot, hogy megváltoztassam, Amit lehet, és adj bölcsességet, Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”

Megküzdés

A krízis egy lehetőség is egyben a fejlődésre. A problémára adott válaszreakció és a körülmény együttesen adja, hogy a megküzdés után mit tanulunk belőle és hogyan folytatódik tovább az életünk.

Amikor szembesülünk a problémával, akkor a helyzet reális értékelése után a legfontosabb, hogy tudunk hatni a helyzetre, vagy nem. Ilyenkor ha nem tudunk hatni, akkor érzelmi, ha tudunk hatni, megoldás központú stratégia hoz eredményt, illetve lehet vegyes is. Megoldást ad, ha arra figyelünk, amit tudunk irányítani. Ez azért jó, mert így a világ érthető, kontrollálható lesz. Viszont ez nem minden típusú problémára ad megoldást, ilyenkor is tudunk olyat kontrollálni amire van még ráhatásunk, pl. otthoni rend. Ez lehet, hogy nem oldja meg a problémát, de kompetencia érzetet ad. Nem „valódi” megoldás is használható, időt nyerhetünk vele, ilyen az elkerülés, valami ami megnyugtat. Valódi hosszú távú megoldás, a cél.

Hatékony megoldás pl.: társas támogatás, kibeszélés, megbeszélés, átkeretezés – mi az értelme?, tervezés, hit, meditáció, humor és bármilyen kreatív technikával szublimálni a problémát.

Kérdések

• Mi okozza a stresszt?
• Hogyan állunk a helyzethez?
• A stressz aktuális és halmozott mennyisége?
• Mik az erőforrásaink, kik a támogatóink?
• Hogyan alkalmazkodunk?

Hogy jön ide a művészetterápia?

A csoportokban sok különböző erőforrásunkra ismerhetünk rá. Van néhány ember mellettünk, akik biztonságot adnak, előttük elmondhatjuk, ami bennünk van, nem ciki, nem is kerül ki a csoportból. Nem kell magányosan belső harcot vívni, elnyomva a problémákat. Sokszor kiderül, hogy másokat is foglalkoztatnak hasonló dolgok. Ha van megértő közösség, pár kedves segítőkész ember, akikkel együtt tudunk gondolkodni, megoldást keresni, ami eddig félelem volt, hirtelen értelmet nyerhet. Támogathatunk másokat, támogatást kapunk, kölcsönös adás és kapás élménye. Nem vagyunk egyedül. Az elkülönültségből a teljességbe kerülhetünk, ahol megjelenik a kreativitás, a teremtő képességünk. A reziliencát leginkább a szociális tevékenységek erősítik.

Nagyon fontos erőforrásokat fedezhetünk magukban fel, olyanokat is, amiket eddig észre sem vettünk. Új kreatív oldalunkat ismerhetjük meg, egy dologhoz sokféle nézőpont, sokféle lehetőséget, ami rugalmasságot ad. A befelé figyelés és önmagunk megfogalmazásnak lehetősége az alkotások által, egyfajta újra kapcsolódás önmagunkkal. Az alkotásokba magunkat tesszük bele, ezért is fontos, hogy ezt ebben a biztonságos térben tehessük meg. A csoportban készült rajzoknak nem célja, hogy szépek legyenek, mégis csoda minden alkotás, mert a szívünk van meg benne. Egyszerűen egyensúlyba kerülünk magunkkal és már egy következő stressz helyzetben jobban reagálunk, és ez tovább erősít minket. Receptet kapunk egy következő hasonló szituációhoz. Ami nem úgy sikerült, tanulhatunk belőle. Felismerhetjük mintáinkat, magunkat, és elzsebelhetünk egy újabb erőforrást. Bárkivel ventilálni is nagyon hasznos, de a csoportokban célzottan tudunk a problémákkal foglalkozni, ami nem csak felszíni megoldást adhat, hanem a mélyebb megértést. Szűk fókusz és magasabb nézőpont váltakozik. A gondoltok kitevésével, nem körkörösen járunk, hanem új dolgokat is betudunk engedni. A megszokott történésektől elkülönülve egy más állapotban másképp nézhetünk magunkra. A pörgésből kikerülve visszarendeződünk.

Reziliencia és művészetterápia

A művészetterápia nem biztosít stressz mentes életet, a külvilág megváltozását, mi válunk rezíliensebbé, megtudjuk magunkat tartani és ezáltal a családunkban is jobb lesz a hangulat, ők is jól lesznek, a munkánkban is jobban teljesítünk így mindenki, akivel kapcsolatba kerülünk jobban lesz, ez vissza hat ránk és elégedettek leszünk. A művészetterápia nem változtatja meg a világot. Te teheted jobbá akár a művészetterápia által. Persze nem ez az egyetlen lehetőség, sőt legjobb, ha több lehetőségünk van, ilyen lehet, pl. kertészkedés, alkotó tevékenység, házi állat, tanulás, tánc, séta, jóga, sport, tanulás, munka, olvasás, meditáció, társaság, kikapcsolódás, színház, masszázs, wellness, rendszeres élmény és még sorolhatnám, bármi ami neked az.

Csoporthoz tartozni, rezilienciát erősítő tényező, és emellett, akár ott kapott ötletek alapján, egy egész reziliencia tárházunk lehet.

Bízol magadban, képes vagy kezelni az élet kihívásait, és tudod, hogy nem kell mindennel egyedül szembenézned. Ez a reziliencia és a művészetterápia kapcsolata.