Kinek ajánlom a művészterápiát?

Mindenkinek!

Legjobb lenne, ha már az iskolában mindenkinek elérhető lenne. Azért nem gondolom, hogy az óvodában, mert a kisgyerekek művészi önkifejezési lehetőségei, főleg az iskolai előkészítés, fejlesztés miatt, megfelelő teret kapnak. Az iskolába lépve, már csak egy-egy rajz vagy énekóra marad, és itt is főleg a művészi képességek csiszolása a cél.

A lexikális tudás értékes, fontos, viszont az erről kapott bizonyítvány nem igazán fedi, egy iskolából kilépő fiatal teljességét. Majd elindul az életében, néhányan elég sima pályán haladnak, de sokan nehezen találják meg a helyüket a világban. Kifelé mutatott, igen megcsináltam, lehet belül egész más. Talán csak körök futása. Sokan várnak valamire, aztán valami másra, és másra, telik az idő és már nem is látják, hogy csak belesodródtak valamibe, ami mi is? Természetes, ha valaki, pici gyerekekkel szinte ki se lát abból, ami körül veszi, vagy egy új munkahelyen akar épp maximumot nyújtani, és sorolhatnánk. Ellehet veszni egy ideig abban, ami egyébként boldogít, előre visz. Éljük meg a szerepeinket, akarjunk jók lenni! Akarjunk magunkhoz is jók lenni, figyeljük a jeleket, meddig tart egy időszak és mikor kezdődik egy új.

Az élet folytonosságában mindig adódnak váltások, gyerekkorban a különböző intézményekbe járás, később pedig már a felnőtt élettel járó kapunyitás, munkahely találás, pár találás, család alapítás, ezek változása, növekedése, életközépi válság, klimax, üres fészek, nyugdíj kezdete, időskor megélése, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsem, persze ez mindenkinek egyedi, sőt van ami többször kerül elő vagy egyszer se. Ekkor még nem is említettem a váratlan illetve befolyásolhatatlan kisebb-nagyobb eseményeket. Vagy amikor többféle alkalmazkodás egyszerre vagy kánonban van jelen.

Mit lehetne elengedni, hogy helyet adjunk valami újnak. Hogyan lehetne új egyensúlyt alkotni? Hogyan hozzunk ki a legjobbat?

Nagy segítség ilyenkor is a művészetterápia.

Eszközök segítségével feltérképezzük, azt a pozíciót ahol épp vagyunk, ráfókuszálunk a jelenre. Összeszedjük az erőforrásainkat, megnézzük mi az, ami éppen hasznos, ránézünk mi az, ami még kéne? Hátha épp a bőröndünk mélyén lapul, csak eddig nem láttunk rá. Megnézzük hova szeretnénk éppen eljutni, és belevágunk az utazásba.

Bár nem egy helyről megyünk és nem is egy a cél, mégis rengeteg a közös. Segítünk egymásnak a tapasztalatainkkal, felismeréseinkkel. Aki már járt arra elmeséli, milyen élmények érték, kivel ment, kivel menne szívesen, vagy akár egyedül? Esetleg észrevesszük, hogy egy szakaszon, ugyan abba az irányba megyünk. Együtt hajóra szálunk és egy jó beszélgetés végére észrevesszük, milyen jól haladtunk. Közben lehetsz szemlélő is az utazás során, passzivitás mellett belső aktivitás is jelen van, haladunk együtt. Lehet egy-egy felismerés kellemetlen, rájöhetünk, hogy régebben téves útbaigazítást kaptunk, vagy talán félre értelmeztük azt, és nem arra megyünk, ahova tartunk.

Mindenki életében vannak kanyarok, de ezek nem tévutak, ha felismerjük a benne rejlő lehetőségeket.

Kinek ajánlom a művészetterápiát?

Annak aki, változásra készül, vagy nagyon szeretne mást, de mégsem történik meg, épp átalakulóban van, megrekedt közben, már minden más és az új még nem alakult ki, vagy amikor már vannak új dolgok, amiket jól kéne bejáratni, a változás kincseit keresi, amikor épp újra fogalmazná magát, vagy amikor épp megpihen a csúcson, jól vállon veregeti magát.

A sikert és az elégedettséget éli meg. A nyugalom egyensúlyban van. Majd újra indítana valami újat, és figyeli a hívást… Tehát mindig van valami, ami miatt érdemes csoportban lenni. Az életünk haladásából legtöbbet akkor hozhatjuk ki, ha tudatosak vagyunk. A belső utazás által megalkothatjuk a magunk leg teljesebb, leg boldogabb énjét. Annyira vagyunk képesek sikeressé válni, amennyire képesek vagyunk önmagunkhoz visszatérni! A csoport olyan biztonságos hátteret ad, ahol szabadon megélhetjük a pillanatokat, kipróbálhatjuk magunkat új helyzetekben, külső rálátást adunk és kapunk. Itt az alkotás lágy ölelésével profi utazókká válhatunk, és eljuthatunk ahova vágyunk.

Virágzoom művészetterápia élményutazás, cél az önazonos, boldogító élet!

„Ismerd meg önmagad” – a bölcsesség eredete

Az „Ismerd meg önmagad” („Gnóthi szeauton”) mondás az ókori görög világ egyik legfontosabb bölcsessége, amely a delphoi jósda bejáratánál volt olvasható. A hagyomány szerint ezt az intelem a híres „hét bölcs” egyike – például Thalész vagy Szolón – fogalmazhatta meg, de később Szókratész is központi elemként kezelte filozófiájában. Szókratész szerint az embernek először önmagát kell megismernie, mielőtt másokat vagy a világot megérthetné. Ez a mondás arra ösztönöz, hogy tudatosabban figyeljünk belső világunkra, érzelmeinkre és motivációinkra, mert csak így élhetünk hiteles és kiegyensúlyozott életet.

Önismeret egy életen át tartó kaland

Az önismeret egy izgalmas és gyakran kihívásokkal teli belső utazás, amely segít abban, hogy jobban megismerjük saját gondolatainkat, érzéseinket és viselkedési mintáinkat. A művészetterápia és a mentálhigiénia eszközei hatékony segítséget nyújthatnak ebben a folyamatban. De hogyan is induljunk el az önismeret útján?

A művészetterápiás eszközök, mint például a rajzolás, festés vagy szoboralkotás, segíthetnek abban, hogy szimbolikus formában jelenítsük meg belső világunkat.

Minél inkább elénk tárulnak belső érzelmi és gondolati mintáink, annál jobban megértjük saját motivációinkat, ami alapot teremt a tudatos változtatásra.

Elmélyülés

Az önismeretben haladva egyre pontosabban figyeljük meg gondolatainkat, érzéseinket és testi reakcióinkat különböző helyzetekben. Színesedik az érzékelés. Ez nem túlgondolás, hanem egy lassabb, kifinomultabb megfigyelés.

Megértés és Intuíció

Amikor megértjük saját múltunk hatásait, viselkedési mintáink eredetét és belső mozgatórugóinkat, akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy tudatosabban irányítsuk életünket. Az önismeret nemcsak a racionális elemzésről szól, hanem az intuíció szerepe is jelentős benne. Az intuíció az a belső hang, amely segít eligazodni az életben, gyakran tudattalan szinten segít felismerni helyzeteket, kapcsolatokat és lehetőségeket.

A művészetterápia kiváló eszköz az intuíció fejlesztésére. A kreatív önkifejezés során gyakran mélyebb megértéshez jutunk saját magunkkal kapcsolatban, miközben az alkotás folyamata segíthet abban, hogy kapcsolatba lépjünk belső bölcsességünkkel. Ha megtanulunk bízni az intuícióban, az erősítheti önbizalmunkat és segíthet jobban meghozni a számunkra megfelelő döntéseket.

Elfogadás és önmagunkkal való együttérzés

Sokan hajlamosak vagyunk arra, hogy kritikusan szemléljük hibáinkat és gyengeségeinket.

Az önismeret egyik legfontosabb része az önelfogadás és az önmagunk iránti együttérzés kifejlesztése. Fogadjuk el, hogy minden embernek vannak erősségei és gyengeségei egyaránt!

Szeretet és önszeretet

Az önismereti folyamatban kiemelten fontos szerepet játszik a szeretet – nemcsak mások, hanem önmagunk iránt is. Az önszeretet nem önzés, hanem annak felismerése, hogy értékesek vagyunk és megérdemeljük a törődést. Az, ahogyan önmagunkkal bánunk, kihatással van a kapcsolatainkra és életminőségünkre. Amikor elfogadjuk magunkat, hibáinkkal és erősségeinkkel együtt, akkor nyitottabbá és szeretettelibbé válhatunk mások felé is.

Az önszeretet gyakorlása magában foglalhatja az öngondoskodást, a határok meghúzását, a pozitív belső párbeszéd kialakítását és a saját igényeink tiszteletben tartását. Ha képesek vagyunk szeretettel és együttérzéssel tekinteni önmagunkra, az segíthet abban, hogy harmonikusabb kapcsolatokat építsünk másokkal is.

Kapcsolódás másokhoz

Az önismereti folyamat nem csupán egy belső folyamat, hanem egyben kapcsolódás is a körülöttünk lévő emberekkel. Az értékes emberi kapcsolatok segíthetnek abban, hogy visszajelzéseket kapjunk, és mélyebb megértést nyerjünk saját magunkról.

Az önismeret egy folyamatos és izgalmas utazás. Ahogy egyre jobban megismerjük saját belső világunkat, út nyílik előttünk egy teljesebb, kiegyensúlyozottabb élet felé.

Minél közelebb kerülünk magunkhoz, annál kiteljesedettebbek lehetünk!

Mindenki útja egyedi. Felfedezhetjük magunkat útitársakkal, egyéni konzultációkkal, és önismereti csoportban is haladhatunk. A legfontosabb, hogy biztonságos, elfogadó közegben dolgozzunk önmagunkon, ahol szabadon felfedezhetjük belső világunkat. Ahogy egyre tudatosabbá és intuitívabbá válunk önmagunkra, úgy nyílik meg előttünk az út egy kiegyensúlyozottabb, boldogabb és teljesebb élet felé.

Titanilla