Kert-művészetterápia

Pipacsos hangulat.

Fogtam magam, ha már szabad vagyok, elmentem egy kertészetbe díszpipacsot venni a meglévők mellé. Most a kertészkedés is nagyon jó töltődés nekem, a művészetterápia mellett.

Újra rátaláltam erre a régi örömokozómra, csak már sok mindent másképp látok, mint 10-20 éve. Mivel a kendőm itthon maradt, és sajnos a papír maszkban hamar kiütéses leszek sietnem kellett. Rögvest a cél helyre indultam, és levettem tervezett rózsaszín díszpipacsot, meg még egy narancssárgát is, olyan szép. Így viszonylag kis költséggel sikerült átnyargalnom a kertészeten.

Itthon elültettük és kicsit elmélkedtem a pipacson, hogy milyen sokféle és szép, már a máknál kalandoztam, a bejglinél, aztán az ópium mámoránál, milyen sok minden egy kis virág.

Tánc- Művészetterápia

Ezt a könyvben találtam később. Érthetjük klasszikusan a táncra, vagy akár az élet táncára:

Nem volt nehéz rájönnöm, hogy a tánc sok ember számára nehéz téma. … Nincs azonban az önkifejezésnek még egy olyan formája, amely annyira előhozná belőlünk a sebezhetőség érzését, mint a tánc.

Szó szerint az egész testünket védtelennek érezzük ilyenkor. Olyan, mintha meztelenek lennénk – azt pedig talán nem kell magyaráznom, mennyire erős sebezhetőségérzést képes kiváltani belőlünk ez a tapasztalat. … Egy asszony egyszeregyszer azt mondta nekem: „Néha, ha egy filmben táncolnak, vagy megy egy jó szám, elkezdek dobolni a lábammal, anélkül, hogy észrevenném.

Amikor végre eljut a tudatomig, hogy mit csinálok, mindig zavarban érzem magam. Egyáltalán nincs ritmusérzékem.”

Berne Brown

Ha van 20 perced ajánlom nézzétek is meg, Berne Brown-t, nagyon jó!